Annáért

Egy kis helyzetjelentés az állapotomról... már olyan régen nem írtam.

Kb. két hétig nagyon szenvedtem a hányingertől. Semmi nem volt jó. A pirítóson kívül nem igazán szerettem kajára gondolni, de azért mindig eszegettem valamit, de hiába, mert egyfolytában éhesnek éreztem magam. Minden szag zavart, még a tusfürdőm illatától is hányingerem lett. Szerencsére hányni nem hánytam.

Lekopogom, de úgy néz ki, ezen a hányingeres korszakon túl vagyok. Úgy két-három napja egészen jól érzem magam. Kicsit jobb az étvágyam is. Persze még most sem az igazi, de az elmúlt két héthez képest szuper.

Ami még nem jó, az a fáradtság. A napi 8 órás irodai munkától úgy elfáradok, mintha 12 órát dolgoztam volna keményen. Az elmúlt két hétvégét szinte végigaludtam. Szombaton este ötig nyomtam az ágyat. Vasárnap pedig délig. De hiába, mert ennyi alvás után is ugyanolyan fáradt voltam, mintha kora reggel keltem volna. Azt mondják, ez is megszűnik mire elérem a második trimesztert. Két hetet kell még kibírnom, és utána nemsokára jön a karácsony, és itthon leszek két héten kersztül. Az ünnepek után pedig mindjárt eltelik a 3. hónap is, és talán akkor tényleg visszakapom a régi energiámat. Jó lenne már!